Fantasya.hu: Magyar Sci-Fi Történeti Társaság... Nézzük végig a nevét: miért „magyar”? Mert magyarokból áll, vagy mert csak magyar sci-fi-vel foglalkozik?

Masfitt: Tulajdonképpen mindkettő. Tagjaink jelenleg csak magyarok, de természetesen ez nem feltétel a társaságba való belépéshez. Ami a valódi oka a 'magyar' szónak, ahogy te is mondtad, a magyar sci-fivel foglalkozunk, ennek a kutatását, feldolgozását, történeti áttekintését tűztük ki elsődleges célul.

Fantasya.hu: Mennyire lehet elválasztani a magyar sci-fit és a világ többi részét? Az egyes szerzők, művek vizsgálatánál mennyire veszitek figyelembe a „külső” hatásokat?

Masfitt: Ez inkább mesterséges elkülönítés. Mi csak a magyar nyelvű sci-fivel foglalkozunk, de természetesen a hatásokat már nem zárhatjuk ki, mint ahogy azt sem, hogy a tagjaink egyébként a külföldi sci-fiért is rajongjanak - teljesen helyesen. :)

Fantasya.hu: Lépjünk a következő szóra: „sci-fi”... Természetesen nem kérem, hogy definiáljátok, mi a sci-fi, de mi az, amit a hazai termésből beleértetek ebbe, s mi az, amit már nem? Mi a helyzet például a fantasyval? A ma divatos vámpírregényekkel? A határesetekkel, teszem azt Bán Mór Kárpátiájával?

Masfitt: Van egy nagyon jól használható definíciónk: minden sci-fi, amit mi annak tartunk...(nevet) Komolyra fordítva a szót, valóban van egy eddig bevált meghatározásunk: „A tudományos-fantasztikus irodalom az elbeszélő szépprózának az az ága, amely ma még nem létező vagy föl nem ismert problémákkal foglalkozik és azokra racionális magyarázatot kínál, vagy fordítva, létező, fölismert problémákkal foglalkozik, s azokra nemlétező, de racionális megoldást kínál”. Tehát ebbe sem a fantasy, sem a vámpírregények nem férnek bele. Az alternatív valóságok azonban, ha racionális a kiindulópontjuk, az általunk sci-finek tartott művek közé tartoznak.

Fantasya.hu: Tehát a Masfitt értelmezése szerint a sci-fi feltétele a racionalitás? Nem zár ez ki bizonyos műveket, amik pedig eléggé sci-finek tűnneK?

Masfitt:: Például?

Fantasya.hu: Például említenék két Zsoldos Péter díjas regényt: „A Katedrális harcosai”-t Fonyódi Tibortól vagy az „Isten hajóit” Bán Jánostól. Mindkettőben elég sok olyan alkotóelem van, amit nehéz racionálisként kezelni. Külföldi szerzőktől „Palmer Eldrich három stigmájá”-t és az „Amerikai istenek”-et említhetném. Vagy - a ripotterből kicsit előengedve az írót - mi a helyzet a vallásos témákat boncolgató, vagy egyenesen vallásos tartalmat közlő sci-fi írásokkal? 1990 előtti példát hozva pedig Szepes Mária munkásságával, ahol a racionális mellett-helyett előbukkan a transzcendens is... Ezeket a műveket „ez nem sci-fi” felkiáltással kizárjátok? Nem túlhaladott már a sci-fi egyenlő racionalitás képlet?

Masfitt: Hűha, azt hiszem, ehhez kevés vagyok, hogy erre kimerítő választ adjak. Nincsenek kőbe vésve a szabályaink, azt hiszem, a társaság elég rugalmas ahhoz, hogy bizonyos dolgokban engedményeket tegyen. Nagy bajban voltunk például a sci-fi egyik klasszikusával, a Star Wars univerzummal szemben az újabb részek megjelenéséig, mert az Erő sehol nem volt megmagyarázva. Most már ezzel a midikloriános elmélettel minden rendben, de természetesen előtte is sci-fi műnek tekintettük. És nem tudom, ez mennyire válasz a kérdésedre, de például egy világban lehet mágia, ha az meg van magyarázva, hogyan működik. A racionalitást tehát úgy értem, hogy mindennek van oka, okozata, magyarázata és következménye az adott világban, nem csak úgy lóg a levegőben, mint pl. az Anne Rice-féle vámpírregényekben, ahol a „vámpírság” valami misztikus dolog - mellesleg nem is baj. De az nem sci-fi. Remélem, ez elég magyarázat, mert jobbat nem tudok. (nevet)

Fantasya.hu:: Akkor inkább térjünk át a következő szóra: „történeti”. Mikortól számíthatjuk a magyar sci-fi történetét?

Masfitt: Ez kényes kérdés. Vannak bizonyos kutatók, akik középkori legendákat és utópiákat is a sci-fi tematikába sorolnak (ugye tudja mindenki, hogy a sci-fi NEM műfaj???). Ez téves. A sci-fi kb. az ipari forradalom idején jelent meg a világirodalomban, a mi legrégebbi rekordunk pedig Ney Ferenc Utazás a Holdba c. regénye, amely 1836-ból való.

Fantasya.hu: Lehet korokra is osztani? Volt „aranykor”? Most hol tartunk?

Masfitt: A korszakolás szerintünk kényszeredett, mesterséges dolog. Az irodalom - ahogy a történelem - nem osztható korszakokra, mert egész egyszerűen nem így működik. Tény azonban, hogy a rendszerváltás előtt a hazai sci-finek a burkolt lázadás volt az elsődleges funkciója, és ez igen termékeny időszakot eredményezett, míg ma ezt a funkcióját elvesztette, és azt érezzük, hogy sajnálatos módon még nem talált másikat magának.

Fantasya.hu: Létezett olyan szervezet, társaság, ami szellemi elődnek tekinthető?

Masfitt: Igen, erre jól ráéreztél. Az ELTE bölcsészkar magyar szakának 1992 óta létezik egy szakszemináriuma A tudományos-fantasztikus irodalom története címmel, amire már kezdetektől fogva nem csak magyar szakosok jártak. Ezt a mostani elnökünk, S. Sárdi Margit kezdeményezte, és vezeti mind a mai napig szívvel-lélekkel. Az alapító tagok pedig szinte kizárólag a szeminárium volt vagy aktuális tagjai közül kerültek ki.

Fantasya.hu: Csatlakoztak azóta újabb tagok?

Masfitt: Természetesen, és mi nagyon örültünk ennek. Mindenkit szívesen várunk a társaságunkban, aki rajong a sci-fiért, és hajlandó a munkánkban tevékeny részt vállalni.

Fantasya.hu: Mit jelent pontosan a munkában való részvétel? Milyen produktumot kell létrehozni minimum?

Masfitt: Nincs ilyen, hogy minimum. Mindenki kutatómunkát végez. Elolvas sci-fi műveket, besorolja az általunk állított kategóriák egyikébe, lexikon-szócikket gyárt róla, és bibliográf cédulát. Jómagam legalább tíz ilyenen vagyok túl, és nagyon érdekesnek találtam például egy, az 1930-as években alkotó sci-fi szerző munkásságát.

Fantasya.hu: Foglalkozik a Társaság a „kortárs” sci-fi irodalommal?

Masfitt: Szándékunkban áll. Sajnos ehhez egyelőre kevés az energiánk, mert nagyon sok az anyag, és még a történeti résszel sem végeztünk.

Fantasya.hu: Hol tart a történeti rész feldolgozása? Mit jelent az, ha valamivel végeztetek?

Masfitt: Igazán sosem lesz kész, de azért reméljük, hogy egy hozzávetőleges lezárásra előbb-utóbb sor kerülhet. A történeti részt lexikon-szerűen csináljuk, azaz szócikkeket írunk minden hazai alkotóról a XIX. szd. közepétől. A határt 1990-nél húztuk meg, mert ott gombamód szaporodtak el az írók, és annak a feldolgozása egy következő feladat lesz. Eddig 136 szócikkünk van, de ennél azért több magyar sci-fi író volt 90 előtt.

Fantasya.hu: Hogyan osztjátok el, hogy ki mivel foglalkozik?

Masfitt: Vállalásos alapon. Aki keveset akar vállalni, az egyszerre egy szerzővel foglalkozik. Aki kicsivel többet, az összefoglaló munkát ír egy kategóriáról, egy évtizedről, egy folyóiratról vagy egy antológiáról, ilyesmi. Aki még több munkát szeretne, az pedig nehezen elérhető művek után kutat az Írószövetségnél, még élő szerzőket keres meg, hogy meghívhassuk egy-egy közös beszélgetésre, ilyesmi. Semmi sem kötelező, mégis mindenki vállal munkát, mert aki belép, az szívesen segít.

Fantasya.hu: Mit takar konkrétan az, hogy „társaság”? Milyen tevékenységekben vesztek részt szervezetként?

Masfitt: Nos. A szervezet összefogó feladata a módszereink, elképzeléseink és tevékenységünk megismertetése minél szélesebb körben. Tehát előadások tartását illetve a különböző rendezvényeken (pl. az Átjáró-napon) való megjelenést elengedhetetlennek tartjuk. A tagjaink pedig jelenleg azon munkálkodnak, hogy feldolgozzák és az érdeklődők számára elérhetővé tegyék a magyar sci-fi történetét. Átfogó munkák és egyes szerzőkről való tanulmányok egyaránt készülnek. Az eredményeket (magukat a szócikkeket, tanulmányokat, miegyebet) pedig a honlapunkra tesszük fel. Legközelebbi célunk ezen a lexikográf munkán kívül egy bibliográfiai kereső program, amelyben minden magyarul megjelent könyvet szeretnénk elérhetővé tenni egy adatbázisban.

Fantasya.hu: Vannak a társaságnak külön rendezvényei, összejövetelei, vagy inkább csak az ELTE szemináriumán találkoztok? Nyitottak ezek az érdeklődők számára is?

Masfitt: Vannak közgyűléseink, de leginkább valóban az ELTE szemináriumán találkozunk, és erre általában elég sok érdeklődő bejön. Mindenkit szívesen látunk, mint mondtam, már a kezdetektől nem csak magyar szakosok látogatták, most már volt SOTE-s, sőt, rég végzett látogatónk is. Sajnos nagyobb rendezvényekben egyelőre nem gondolkodhatunk.

Fantasya.hu: Nagyjából egy időben alakult meg a Magyar Sci-Fi Történeti Társaság, és a Magyar Tolkien Társaság, ezt utóbbiról mégis sokkal többet hallani. A MaSFiTT nem tervez megjelenéseket rendezvényeken, internetes fórumokon, pályázatok kiírójaként? Vagy ennyire nem akar belemerülni a fantasztikus irodalom körülötti életbe?

Masfitt: A MTT és a MaSFiTT közti egyik lényeges különbség, hogy mi nem azért „gyűjtünk^” tagokat, hogy minél több legyen, hanem azért, hogy a munkánkat segítsék. Tehát itt tagnak lenni erős elhivatottságot és konkrét feladatokat jelent, nem pedig kedvezményeket. Kárpótol viszont bennünket az, hogy látható az eredmény, minden tagunk adott valamit a „közösbe”. Természetesen rengeteg tervünk és álmunk van, de erre a jelenlegi költségvetésünk teljességgel alkalmatlan, és tagokat nem akarunk csak azért toborozni, hogy pénzt nyerjünk. Végezetül azt sem szabad elfelejteni, hogy mi elsősorban tudományos, irodalomtörténeti munkát végzünk, és ez kevésbé vonzó a tömeg számára, mint egy „fan-klub”.

Fantasya.hu: Van-e „irodalmi élet” a hazai fantasztikumon belül, vagy inkább csak „rajongói” (fan) tevékenység folyik? A MaSFiTT nyilván inkább az előbbi felé húz...

Masfitt: Pontosan ezt a teljességgel alaptalan megkülönböztetést szeretnénk megszűntetni azzal, hogy a sci-fi irodalmat az ELTE-n alkalmazott irodalomtörténeti és irodalomelméleti módszerekkel dolgozzuk fel. Szerintünk a sci-fi irodalom semmivel sem kevesebb, mint bármelyik jelenkori ún. szépirodalmi alkotás, ezek közt és azok közt is lehetnek zseniális művek ugyanúgy, mint selejt. Van egy kedves mondásunk erről Frederik Pohl után szabadon: a saját valóságos világunkról szóló írások a sci-fi speciális, fantáziában szegény fajtáját képezik...(nevet) Tehát a lényeg, hogy nincs előítéletünk, és a sci-fin belül nem különböztetünk meg „high” és „ponyva” fogalmakat. Az egyetlen szempont, ami szerint kategorizálunk, az a téma szerinti, pl. idő-játék, robot, világvége, stb. A teljes lista a többek között a honlapunkon (scifi.elte.hu) is megtalálható.

Fantasya.hu: Terveznek-e kiadványokat megjelentetni, s ha igen, mit, milyeneket?

Masfitt: Egy közhasznú szervezetnél a kiadványok megjelentetése igen nehézkes, bár természetesen álmodozunk pl. sci-fi lexikonról, hogy csak egyet említsek. Egyelőre az egyetlen publikációs fórumunk az internet.

Fantasya.hu: Ha minden jól megy, hogy néz ki a Társaság tíz év múlva?

Masfitt: Huh, ez nehéz kérdés. Mint vérbeli sci-fi rajongó, sosem tervezek egy hétnél előbbre, mert a jövő úgyis megcáfol, és felül- vagy alulmúlja minden elképzelésemet... De a magam részéről remélem - bár ebben az optimizmusom is benne van -, hogy addigra befejezzük a történeti áttekintést és a bibliográf adatbázist (bár tudjuk, hogy ez a munka valójában sosem lesz teljesen kész), és elkezdhetünk foglalkozni a ’90 utáni magyar sci-fi irodalommal, amire eddig egyáltalán nem került sor.

2003.12.15

(www.fantasya.hu)